Irodalom

Kedves Hatodikosok!


A mai alkalommal Ady Endre: A föl-földobott kő című versével ismerkedünk meg.

Olvasd el a verset a tankönyved 188. oldalán, majd hallgasd meg az alábbi linken megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=FvO6z05bjRg

Majd olvasd el a tankönyv 189. oldalán a vers elemzését, ezután írd le a füzetedbe az alábbi verselemzést!

Ady Endre: A föl-földobott kő

Ady Endre éveket töltött külföldön, főként Párizsban. Hazatérése mindig nagy élmény volt számára. A világ haladását szerette volna látni hazájában is. 
A föl-földobott kő című versében a föl-földobott kő szimbólum (jelkép). Képzeletünknek egy föl-földobott követ mutat, mely mindig visszahull, s ezzel a hazájától el-elszakadó, majd mindig vissza-visszatérő költőre utal. A vers a honvágyat, a haza szeretetét fejezi ki.    

A vers hangulatát az 1. vsz-ban a „föl-földobott kő, földedre…” alliteráció (betűrím) készíti elő. 
A 2. vsz. érzékelteti a Nyugaton megcsodált látványok és az itthoni földhözragadtság közti különbséget. A „Szédül, elbúsong s lehull a porba/ Amelyből vétetett” sorok a bibliai „Porból lettél, porrá leszel” mondatra utalnak.

A költő ellentmondásos érzelmekre utal a „Mindig elvágyik, s nem menekülhet” sorral. A vers csúcspontja a 4. vsz., mely csodálatos vallomás a hazaszeretetről.

Az utolsó előtti vsz-ban visszatér a verskezdő kép, de az első változathoz képest módosul, ebben a fokozás rejlik.

Az utolsó 2 vsz. azt jelenti, hogy a költő nem tud ellenállni a szívében uralkodó honvágynak, hazaszeretetnek.

A vázlatot tanuld meg, majd írd le egy lapra, és küld el nekem április 27-ig az alábbi e-mail címre: oktatasnbaloghanna@gmail.com.
Jó munkát kívánok!
Szeretettel: Anna néni